Budapest Klub Alapítvány

Napjainkban egyre több szó esik a zöldgazdaság munkahelyteremtő képességéről. Azonban amilyen megfoghatatlan még a zöldgazdaság fogalma, annyira nehezen áttekinthető, hogy valójában mekkora hatása is van a munkaerő-piacra. A fenntartható gazdaság és a munkanélküliség csökkentése között valóban lehet komoly összefüggés, azonban a jelenlegi paradigmák szerint értelmezett „zöldgazdaság” aligha érhet el átütő eredményeket. Jelen cikk arra keresi a választ, hogy a megszokott gondolati kereteken túl hogyan függ össze a zöldgazdaság és a foglalkoztatás; és milyen értékrendbeli változásokkal lehet valóban elérni magasabb foglalkoztatottságot.

A - legnagyobb erőfeszítések ellenére is csak mélyülni látszó - munkanélküliség gazdasági és társadalmi problémája egyik tünete a jelenlegi gazdasági rendszer egyre érezhetőbb korlátainak. A munkanélküliség jelensége mostanra már egyértelműen átlépte a piacgazdaság által természetesnek tekinthető határokat, és egyre inkább úgy tűnik, hogy sem a jóléti államok kialakult eszközrendszereivel, sem a további – klasszikus értelemben vett - piacok létrehozásával nem lehet megfelelőképpen kezelni.

Érdekes Cikk jelent meg a Figyelő júniusi 23. számában (2011. június 9-15.) „Új gazdasági paradigmák. Világmegváltó gondolatok” címmel.

A cikk nem kevesebbet állít, mint azt, hogy a zöld gazdaságot egy új megközelítésnek, egy új mikro és-makroszintű gazdasági szemléletnek kell fölváltania. A Szerző ennek alátámasztására Günter Pauli belga közgazdász-üzletember példáját hozza föl, aki saját vállalkozásában tapasztalta meg, hogy egyik oldalról jót tett, mert a mosószerben nehezen lebomló vegyszert pálmaolajjal váltotta föl, másik oldalról ezzel egy olyan folyamatot indított el (mindenki pálmaolajjal váltotta ki ezt a vegyszert), ami sok területen az őserdők kiirtásához vezetett. Rádöbbent arra, hogy a probléma, a fenntarthatóság, a környezetterhelés csökkentése, stb., sokkal összetettebb probléma, mintsem, hogy néhány egyszerű lépéssel megoldható lenne. Mivel környezetünk, a bioszféra rendkívül összetett és bonyolult rendszer a probléma kezelése is sokkal összetettebb, holisztikus megközelítést igényel.

Korunk egyik legnagyobb dilemmájának tűnik, hogy mi az, amit mi egyénként tudunk elérni, és mi az amit külső ráhatásoktól várunk el. Főként a volt szocialista országokban különös szerepe van ennek, hiszen fura vegyüléke jött létre a paternalista államtól való függőség hagyományának, és a hirtelen betört alapvetően individualista társadalom „minden rajtunk múlik”, egyébként komoly, és sokak számára nyomasztónak tűnő elvárásának. Az egyéni felelősség és a tőlünk függetlennek tűnő kormányzati hatalom felelőssége mintha két külön szálon futna.

A Budapest Klub szeretne részt vállalni egy mindnyájunk számára jobb világ megteremtésében. Úgy gondoljuk, hogy ez csak együtt, közös összefogással valósítható meg. Valamennyien felelősek vagyunk közös jövőnkért és a világért, amiben élünk, ami mindenekelőtt azt jelenti, hogy álljunk meg egy pillanatra, gondolkozzunk el és tegyük fel magunknak a kérdést: mit is kell tennünk? Ha úgy látjuk, hogy a világ, amiben élünk nem „a lehetséges világok legjobbika”, akkor – ha a legjobb világ megteremtéséhez kevesek is vagyunk – gondolkozzunk el azon, hogy mit tudnánk tenni és mit kellene tennünk egy, a mainál jobb, igazságosabb, fenntarthatóbb és emberibb világ megteremtése érdekében.

Ezért kérjük, gondolkozzon el Ön is egy pillanatig: Ön szerint mit tudunk tenni, és mit kellene tennünk valamennyiunk közös érdekében? Mit gondol, mivel járulhatna hozzá az üzleti világ és mit kellene tennie a politikai vezetésnek egy jobb világ létrehozása érdekében? És végül a legfontosabb kérdés: ÖN mit lenne képes, illetve mit szeretne megtenni e célokért?

Kérjük, ossza meg velünk gondolatait és elképzeléseit és mi – a szélsőséges vagy etikátlan ötletek kivételével – blog formájában közzétesszük azokat honlapunkon.

Budapest Klub Kuratóriuma

A kérdés nem az, hogy kell- e változtatni, hanem az, hogy mit és hogyan kell megváltoztatni?

László Ervin

Akiket foglalkoztat világunk fenntarthatósága, jól tudják: valamit tenni kell azért, hogy a világ, amiben élünk, folyamatos mozgásban maradjon, változások kellenek. Nincs egyetértés azonban azzal kapcsolatban, hogy milyenek legyenek ezek a változások: vannak, akik radikálisabb, mások kevésbé radikális változásokat szorgalmaznak. Az elképzelt változások milyensége alapján a fenntarthatóság hívei két jól elkülöníthető, és bizonyos tekintetben egymással szemben álló táborra oszthatók: a „változás híveire” és a „stabilitáspártiakra”.

Előbbiek – akik globális értelemben „világmegváltoztatók”-nak is tekinthetők – azzal érvelnek, hogy kizárólag az alapjaiban történő átalakulásnak van értelme. A stabilitáspártiak ezzel szemben óvakodnak az ilyen drasztikus lépésektől: szerintük a jelenlegi rendszer igenis fenntartható, csak erősebbé és ellenállóbbá kell tenni. Kinek van hát igaza?